Beküldve - -

A római légiós a római hadsereg alapegységéhez tartozott. A köztársaság idején általános hadkötelezettség volt, a 17 és 46 év közötti férfiembereknek. Kr.e. 107-ben Marius katonai reformjai miatt önkéntesen vonultak a légióba. A római légióban szolgáló katonák kötelezően római polgárjoggal kellett rendelkezzenek.

A segédkatonáknak gyengébb volt a felszerelésük, fizetésük és étrendjük. A Római Birodalom által elfoglalt területekről származtak, nem voltak római polgárok. A polgári jogot 25 év katonai szolgálat után kérhették. 25 év szolgálat után veteráni státuszt és pénzbeli jutalmat kaptak. Különleges hőstett esetén római polgárjogot kaptak (pl.: megölni az ellenség vezérét).

Beküldve - -

Augustus reformja állandó zsoldos hadsereget hozott létre itt szolgáltak a katonák akik a római legióban voltak. Egy légióban szolgáló katona egy 45 év alatti írni és olvasni tudó, jó testfelépítésű római polgár kellett legyen. 25 év szolgálatra sorozták be őket, a 20-dik évben veteránná nyílvánították így a maradt 5 évben már könnyebb szolgálatot teljesítettek.A zsold a légiósnak 70 dénárt adott. 25 év szolgálat után vagy 3000 dénárt vagy egy földterületet kaptak a zsoldtól, míg a segédcsapatban szolgálatot teljesítő katona jóval kevesebbet. A felszerelésük sokkal jobb volt mint egy a segédcsapatban szolgálatot teljesítő katona felszerelése, összesen 20–30 kg volt és a hátukon hordtak egy 14 napra elegendő élelmet tartalmazó vízszintes hátizsákot. Más volt a kiképzésük is a római légióban szolgáló katonáknak,sokkal nagyobb fizikai erőt igényelt, de ugymond a fizetésük is nagyobb volt. A légióban szolgáló katonákat az első években megtanították írni, olvasni, számolni,és úszni és az első évben hűséget kellett esküdjenek a hadvezérnek majd a császárnak. Csak a kiképzés harmadik évében fogtak fegyvert. A fegyverforgatást kiváltképp a karddal és a hajítógerellyel gyakorolták. Havonta három alkalommal 30 km-es menetelést tartottak teljes felszerelésben. A fegyelmezetlenséget a centuriok keményen büntették. Míg a segédcsapatban szolgálatot teljesítő katona élete nem volt ennyire megerőltető, náluk nem volt ilyen sok szigorú szabály és a kiképzésük sem volt annyira kemény mint a légiósoké.

I.docx

Beküldve - -

Különbség  egy római hadseregben szolgáló katona és egy segéscsapatban szolgálatot teljesitő katona között

Egy római hadseregben szolgálatot teljesítő katona kemény kiképzésen ment keresztül. A kiképzés első szakaszába a katonák írni, olvasni, számolni, menetelni és úszni tanultak. A kiképzés második felében a katonák tábor, csatorna és út építést tanultak. Nem csak ezen feladatok megtanulására volt lehetőség hanem tanulhattak kőművességet, föld mérést és az ács mesterséggel is megismerkedhettek. A kiképzés harmadik szakaszában fogtak fegyvert, állandó készületben tartották a katonákat. Naponta kétszer vitték ki gyakorolni őket. Fegyelmezettség volt a sikeres gyakolatok alapja és a csapat szellem batartása az egymásra való figyelés és az összhang. Nagyon felfegyverkezettek voltak Fegyvereik közé tartoztak: egy hajítógerely, egy lándzsa, egy rövid kard és egy rövid tőr.

A segédcsapatok katonái nem részesülte olyan jellegű kiképzésben mind a légiós katonák. A segédcsapatok katonái amikor harcba küldték őket, különbözős vídékekről és seregekből érkeztek. A segédcsapatoknál nem érveynesült az összhang és harci fegyelmezettség. Míg a légiós katonák egy fegyverhasználatot tanultak és harcszabályzatot a segédcsapatban lévő katona azt a gyakorlatot használta amit saját vídékén és csoportjában tanult. Nem tudtak egyöntetűen  és fegyelmezetten egyetlen feladatot sem teljesíteni. Nehezen szoktak hozzá, hogy mindenki egyetlen csapatjelhez kell igazodjék. A segédcsapatokat könnyűfegyverzte gyanánt kapcsolták a légióhoz. A harcban inkább támaszul szolgáltak. A segédcsapatokat íjászok, parittyások, ferentariusok és hajítódárások allkották. A legiók a segédcsapatok segitségével annyi ellenfelet győztek le amennyit csak akartak és amennyit a dolgok természete megengedett.

Beküldve - -

A római hadsereg katonái kemény kiképzésen mentek keresztül.A belépő újoncok hűséget kellett esküdjenek a hadvezérnek.A kiképzés első szakaszában megkellett tanulniuk írni,olvasni,számolni,menetelni és úszni.A kiképzés második szakaszában megtanultak tábort,utat és csatornát építeni.Különböző foglalkozásokat is tanultak:kőművességet,földmérést és ács mesterséget.A kiképzés harmadik évében fegyvert fogtak.A katonáknak ügyeskedniük kellett az úszásban,dárdavetésben,vívásban.Naponta kétszer vitték ki őket gyakorlatozni,a fegyverfogást a karddal és hajtógerellyel gyakorolták.Havonta három alkalommal 30 km-es menetgyakorlatot tartottak teljes menetfelszerelésben.Sikereik alapja a fegyelem volt.

Segédcsapatokban szolgálatot teljesítő katonák nem részesültek olyan kemény kiképzésben mint a római hadseregben szolgálatot teljesítő,légiós katonák.A légiós katonák fegyvergyakorlatot tanultak,míg a segédcsapatokban szolgálatot teljesítő katona azt a gyakorlatot alkalmazta amit saját vidékén tanult.A segédcsapatok katonái támaszul szolgáltak a harcban.A segédcsapatokat parittyások,íjászok,hajítódárdások alkották.

I-lland-prba.doc

Beküldve - -

A segédcsapatok katonái, mikor a harcba küldik õket, különbözõ vidékekrõl, különféle seregekbõl érkeznek és így nincsenek összehangolva sem fegyelmezettség, sem katonai ismeretek, sem harci kedv tekintetében. Más harcszabályok, más fegyverhasználati gyakorlat van közöttük érvényben. A harcjelben az a legfontosabb, hogy a parancsjelhez egyként tudjanak igazodni, bár nem tudnak mivel nincs tapasztalatuk. Ha viszont ezeket a csapatokat rendszeres és sokoldalú gyakorlatozással csaknem naponként edzik, nem közönséges módon segíthetnek. A teljes számú cohors-szal rendelkezõ légió azonban, amely a nehézfegyverzetûeket, hasonlóképpen a könnyûfegyverzetûeket egyetlen anyakönyvben egyesíti, harcol és nem szorulván semmiféle külsõ támaszra, minden szempontból tökéletes: ez a légió bármilyen ellenséges tömegen felül szokott kerekedni.

Beküldve - -

A Légiós és segédcsapatbeli kataona közötti különbség

A légiós katona a római hadsereg alapegysége volt. A köztársaság idejében általános hadkötelezettség volt, ami azt jelentette , hogy 16 és 46 éves férfiaknak kötelező volt a légióba lépni.

KR.e 107-ben Marius katonai reformja következtében a férfiak önkéntes alapon vonultak a légióba.Zsoldot kaptak a katonák. A légiós katona polgárjoggal kellett rendelkezzen. A légiót erősittő katona fizetése jóval nagyobb volt mint a segélycsapatban szolgáló katona bére.Ám a katonák a nekik juttatott zsold felét letétbe helyezték a jelvényeknél es ott saját maguk őrizték, nehogy a sátorközösség tagjai dőzsölésre vagy haszontalan dolgok vásárlására pazarolják el.Az élelmiszer ellátásuk is bőségesebb volt.

A gyalogosoknak havonta 2/3 attikai medimnosz búzát, a lovagoknak 7 medimnosz árpát. A szövetséges gyalogosok ugyanazt kapták, mint a rómaiak, a lovasaik pedig 1 1/2 medimnosz búzát és 5 medimnosz árpát mindezt díjtalanul. „A rómaiak azonban a nekik jutatott élelemért és ruházatért és a szükség esetén kiutalt fegyverekért térítéssel tartoznak, amelyet a quaestor a zsoldjukból von le."

A felszerelésük is jobb volt :a légiók a pajzsokon kívül a páncélokkal és az ércsisakokkal is tündököltek, úgy annyira, hogy az íjászok bal karját is felpáncélozták, a pajzsos gyalogosoknak pedig nemcsak pikkelypáncélt és ércsisakot, de jobb alsó lábszárukon még lábvértet is kellett viselniük. Így voltak felvértezve azok, akiket az első csatasorban princepseknek, a másodikban hastatusoknak, és a harmadikban triariusoknak neveztek. A gyalogságnál használatos hajítófegyvert pilumnak nevezték. Vékony, kilenc hüvelyknyi (kb. 22 cm), vagy egy lábnyi (kb. 30 cm) hosszú horgos vasheggyel volt ellátva, hogyha a pajzsba fúródott, ne lehessen kiszakítani; ha ügyesen és erőteljesen hajítják, a páncélinget is átüti.

A segélycsapatbeli katonák a római birodalom által elfoglalt területekről származnak. Ők nem rendelkeztek római polgárjoggal,csak 25 év katonai szolgálat után kérhették ezt a jogot a Civitas Romanat A zsoldjuk kevesebb volt mint a légiós katonáké. 25 év katonai szolgálat után kapták meg a veteráni státuszt,valamint pénzbeli jutalomban is részesültek: 2000 dénárban.Ám különleges hőstettek esetén egyből megkapták a római polgárjogot.

Trci.docx

Beküldve - -

A segédcsapatok katonái különböző vidékekről és seregekből származnak. Ezért nincsenek összehangolva : a harci kedv, a fegyelmezettség és a katonai tudásuk is gyenge lábon állt. Egy segédcsapatban más szabályok érvényesülnek, teljesen más a kiképzés és a harci modor is. Mivel nem voltak túlságosan fegyelmezettek és gyengébbek is voltak csak támasznak használták olyan légióknál ahol nem volt meg a teljes számú cohors. Az első sorokban sose használtak segédcsapatokat mivel az hamar a vesztüket jelentette volna harci tudásuk hiánya miatt. A segédcsapatok könnyűfegyverzetűek voltak ( ovális pajzsot használtak ) .

Erődjeik sok szempontból az auxiliáris erődök és a légiós támaszpontok arányosan kicsinyített változatainak mondhatók.

segdcsapat.doc

Beküldve - -

A légiók harcosai komolyabb kiképzést kaptak,mint a segédcsapatokban harcolók.A légiós katonák összekovácsolódtak fegyelmezettség,katonai ismeretek,harci kedv és más szempontok tekintetében, míg a segédcsapatok teljesen új harcosok mellett kellett küzdeniük.A gyakorlatok,fegyverhasználatok külömböztek,mások voltak a harci szabályok is.
Mikor harcra került a sor,a légiósok hatékonyabban harcoltak, mint azok,akik nem voltak összehangolódva. 

A segédcsapatok támaszt jelentettek a légiósoknak a harcok során.

A fentiekbol következik,hogy a legionáriusok kiképzése fegyelmezettebb volt,több idot töltöttek gyakorlatozással,mint az auxiliában szolgáló katonák. Ez arra enged következtetni,hogy harci módszereik hatékonyabbak voltak,erosebbek voltak az ütközetekben.

I-lland.txt

Beküldve - -

A római hadseregben két féle katona szolgált, a legionárius katona és a segédcsapatban szolgáló katona. A legionáriusok római katonák voltak. A hadsereg legfontosabb egységét nevezték légiónak. Az itt szolgáló katonák általában a leggazdagabb nemesi családok ifjai voltak. A segédcsapatok katonái különböző vidékekről, különféle seregekből érkeznek. A segédcsapatokat mindig könnyűfegyverzetűek gyanánt csatolták a légiókhoz a harcrendben, úgy, hogy a harcban inkább támaszul, mint élvonalbeli segéderőként szolgáltak. Egy segédcsapatban szolgáló katona csupán egyharmad annyi fizetést kapott, mint egy legionárius. Nekik fizetniük kellet a ruháikat és a felszereléseiket. Ezzel ellentétben a lovas katonáknak és a legionáriusoknak gyakran visszatérítette az állam a veszteségeiket, például ha megdöglött egy lovuk a csatában. A segédcsapatban szolgálók általában tunikát viseltek és térdhosszúságú nadrágot, míg a legionáriusoknál jellemző volt a fejvédőjükhez erősített farkas fej. Leszerelésük után a segédcsapatban szolgáló katonák római polgárjogot kaptak, ez érvényes volt a már meglévő vagy a jövőben foganó gyermekeire is.

I-allando-proba.docx

Beküldve - -

A légió szó „sorozást" jelent és az összes katonai szolgálatot teljesítő férfira utal. . A légió legfőbb ereje a zárt alakzatban harcoló gyalogságban rejlett. Egy szabályos légió 4200 gyalogságból és 300 lovas katonából állt. A gyalogságot anyagi helyzetük és koruk szerint osztályozták. A lovasságot a legtehetősebb katonáknak adták és 3 fő egységbe, turmaeba osztották, amelyeknek élén 3 decurio, tízet vezető állt. Ezzel ellentétben a segédcsapatok voltak a római polgárokból álló légiók segítő, kiegészítő, támogató szövetséges csapatai, ezeket auxiliaként is emlegették. . Az auxilia kisebb egységei a légióknál olcsóbb és rugalmasabb határvédelmi erőt biztosítottak a birodalom számára. A segédcsapatoknak 3 típusa létezett: gyalogság, lovagság és vegyes egység. Ezeket kétfajta cohorsba szervezték: quingenaria ez rendszerint 480 fős volt és hat 80 fős centuriára oszlott, a miliaria, mely 10 80 fős centuriára volt felosztva.

Beküldve - -

Legionarius vagy miles, a római legiók alapja, általában 45 év alatti írni és olvasni tudó, jó testfelépítésű római polgár. Augustus reformja állandó zsoldos hadsereget hozott létre, amelyben a légiósokat 25 év szolgálatra sorozták, a korábbi gyakorlattal szemben, amikor a légiók szabad hadköteles férfiakból álltak, akiket csak a hadjáratok idejére hívtak fegyverbe.Ugyanakkor egy segédcsapatban szolgálatott teljesítő katona sok mindenben eltér egy római légioban szolgálatott teljesitő katonától.A légioban szolgált katona sokkal képzettebb és fizikailag is erösebb kell legyen,harcok során az élete nagyobb veszélynek van kitéve és bátorsága nem szabad meginogjon semmi féle körülmények között sem.Ellentétben egy segédcsapatban szólgálo katona élete kevésbé van veszélyben,fizikailag is gyengébnek mondhtaó és állíthatjuk azt is,hogy fegyver használata is amatörebb és kevésbé technikásabb egy légióban harcolt katonával szemben.

limes.docx

Beküldve - -

 

Mivel a leleteknek csupán aprócska töredékén találtak azonosításra megfelelő jeleket ezért a római katonai felszerelések minden kétséget kizáróan egy egy egységhez vagy fegyvernemhez kapcsolhatóak. Éppen ezért a légiókban és segédcsapatokban szolgálók ruházata és fegyverzete közötti különbségről jelemzően az emlékműveken és síremlékeken látható ábrázolásokra alapozva alkothatunk képet.

A legionáriusok mind lemezpáncélt és hajlított négyzögletes pajzsot hordtak míg a segédcsapatok katonái hosszabb , gyűrűs páncélingben gyakran térdnadrágban és lapos , ovális pajzzsal a kezükben harcolnak.A nehézlégiós pajzs téglalap alakú, gömbölyített formájú volt. A segéd légiós csapatoké könnyű, ovális, gömbölyű vagy hatszögletű volt. A legionáriusok harci fegyvere egy nehéz dobó dárda volt (pilum). A közelharcban rövid kardot (gladius) és tőrt (pugio) használtak.

Tehát páncélzati és ruházati különbség volt a legionárus és a segédcsapatban szolgáló katonák között.

Beküldve - -

A légió a Római Birodalom története folyamán hosszú ideig a római hadsereg alapvető szervezeti egysége volt. Létszáma és szerkezete hosszú története során sokszor és sokat változott, hogy a késő császárkorra végül a hatékonyabb, mozgékonyabb alakulatok vegyék át a helyét. A segédcsapatok a légiókhoz hasonlóan cohorsokba szerveződtek, amelyek vagy pusztán gyalogsági, vagy vegyes, gyalogsági és lovas egységek voltak. A segédcsapatokban a római provinciákból származó fiatal férfiak zsoldot kaptak, és lehetőségük nyílt a társadalmi felemelkedésre. A segédcsapatok szolgálati idejük elteltével (ez 25 év volt) elbocsátási okmányt, katonai diplomát kaptak. Egyúttal a római polgárjogot is elnyerték.

Beküldve - -

A segédcsapatbeli katona akkor kapja meg a római állampolgári jogot, amikor veteránná válik, azaz 25 év katonaság után,ez a Civitas Romana.A légióban szolgáló katona római joggal rendelkezik,viszont a segédcsapatbeli katonának sem kell mindig megvárni a 25 évet, egyből is megkaphatta különleges hőstett,katonai bravúr esetén a polgárjogot.A légióban szolgáló katona több fizetést kap,mint a segédcsapatbeli katona,hiszen míg az utóbbi mindössze 2000 dénár pénzbeli jutalmat kap, a légiósnak 75 dénár volt a zsold Augustus korában,viszont 25 év után a pénzjutalom 3000 dénár vagy földterület.A légiósok jobban fel voltak szerelve,mint a segédcsapatbeli katonák, ugyanakkor keményebb volt a kiképzésük is.

Beküldve - -

A különbség egy római légióban szolgáló, illetve egy segédcsapatban szolgálatot teljesítő katona között az, hogy a római légióban szolgálók születésüktől fogva rendelkeztek római állampolgársággal, míg a segédcsapatban szolgálatot teljesítő katonák csak 20-26 év után kapták meg a római állampolgárságot.

Beküldve - -

Különbség a római légióban szolgáló katona, és a segédcsapatban szolgáló katona között.

A római légióban szolgáló katonákat légionárusnak is nevezik. A római légióba csak a jólképzet emberek kerülhetek be, melyek 45 év alatti, írni, olvasni, és jó fizikumu képességel rendelkeznek. A légiosokat 25 év szolgáltra sorozták be őket a légioba. A légiosok felszerelése sokkal erősebb volt mint a segédcsapatokban szolgáló katonáknak. Mindegyik légiónak külön neve volt.

A segédcsapatok  nevének első tagja a csapat típusát határozza meg, amely lehet ala, cohors, cuneus, numerus.

A segédcsapatokban szolgáló katonák felszerelése nem volt annyira erős és nagy mint a légiosoké. Nem voltak annyira kiképezve sem. Ha a katona jól teljesit akkor egy idő után légios váhat belőle.

Beküldve - -

Római légió és a segédcsapatok 

A segédcsapatok katonái, mikor a harcba küldik őket, különféle seregekből érkeznek és így nincsenek összehangolva sem fegyelmezettség, sem katonai ismeretek  tekintetében. Más-más harcszabályok, fegyverhasználati gyakorlat van közöttük érvényben. Természetes tehát, hogy nehezebben jutnak győzelemre. Nem tudják egyöntetűen teljesíteni a parancsokat azok, akik megelőzőleg nem voltak kiképezve.

Ha viszont ezeket a csapatokat rendszeres és sokoldalú gyakorlatozással csaknem naponként edzik, nem közönséges módon segíthetnek. Mert a segédcsapatokat mindig könnyűfegyverzetűek gyanánt csatolták a légiókhoz a harcrendben, úgy, hogy a harcban inkább támaszul, mint élvonalbeli segéderőként szolgáltak.

A teljes számú cohors-szal rendelkező légió azonban, amely a nehézfegyverzetűeket hasonlóképpen a  egyetlen anyakönyvben egyesíti; amely összeforrottan  dolgozik a tábor erődítésén, képez harcrendet, harcol és nem szorulván semmiféle külső támaszra, minden szempontból tökéletes: ez a légió bármilyen ellenséges tömegen felül szokott kerekedni. Bizonyítéka ennek a római nagyhatalom, amely légióival annyi ellenséget győzött le, amennyit éppen akart.

RMAI-LGI-S-A-SEGDCSAPATOK.docx

Beküldve - -

Különbség egy római légióban szolgáló és egy segédcsapatban szolgálatot teljesitő katona között:

Légióban szolgáló katona:

A köztársaság idején minden római polgárnak kötelező volt bevonulni a hadseregbe.Kr.e. 107-ben,Marius katonai reformja után,a római katonák önkéntes alapon vonultak a hadseregbe.A légióban szolgáló férfiak római polgárjoggal rendelkező emberek,mig a segédcsapatbeli katonák különböző nemzetiségű,római polgárjoggal nem rendelkező férfiak voltak(kelták,ibérek,germánok,dákok).A légiós katonák a birodalom bármely területéről vonulhattak be,a seegédcsapatbeli katonák viszont a Római Birodalom által elfoglalt területekről származtak.A legiós férfiakkal ellentétben a segédcsapatbeliek a castrum auxiliorumban laktak.A légiósok 25 év katonai szolgálat után új státuszt,azaz veterán kinevezést kaptak,a segédcsapatokban szolgálatot teljesitő katonák azonban 25 év szolgálat után vagy különleges hőstett esetén kérhették római polgárjogot,a civitas romanat.A légiós katonák jutalma 3000 dénár vagy egyenértékű földterület volt,velük ellentétben a segédcsapatbeli katonák 2000 dénár jutalomban részesültek,25 év után.A légiósok fizetése és felszerelése is nagyobb volt,mint a segédcsapatokban szolgálóké.

I.LLAND-PRBA.docx