Nero

Nero

A csapatot hárman alkotjuk: Molnár Tamás , Kelemen Levente és Nagy Apor. Mindemhárman parajdiak vagyunk, a szovátai Domokos Kázmér Iskolacsoport X.B-s diákjai.

Beküldve - -

Kedves édesanyám!

Rég az ideje,hogy nem adtam semmi nemű hírt magamról.Úgy éreztem,hogy itt az ideje,hogy édesnyám tudtára adjak hollétemről,egészségi állapotomról,napjaim teléséről és nem utolsó sorban érzelmeimről.Jól tudom,hogy édesanyám máig őrzi a levelet amit még édesapámtól kapott volt utoljára,és akárhányszor előveszi megsiratja emlékét. Jaj,mennyivel könnyeb is volna az én életem,ha apám még élne,velem lenne egy kastromba,nyomon követne és apai szigorral irányítana. Fájdalom a szívemnek ,mikor arra gondolok,hogy édesapám halott.Ugyanakkor büszkeséggel tölt el a gondolat,hogy nem ágyban párnák közt hallt meg,hanem utolsó vérig harcolva a hazáért és a császárért.Jómagam és hozzá hasonló életet szeretnék, idővel egy szép feleséget,és egy fiú gyermeket akit a harcra és kitartásra nevelek. 

Jelenleg nem állunk harcban ezért hírt adhatok hollétemről.Sóváradon állomásozunk, nem messze innen van egy sóbánya, akörnyék tele van sós tavakkal,forrásokkal és itt helyenként még egy-egy hegy is sóból van. 

Napjaim lassan telnek,mert állandó jellegel az én hőnszeretett szülővárosom jár az eszemben, Róma. Olykor eltöprengek azon,hogy majd ha hazatérek ,magam mögött tudva 25 leszolgált esztendőt,büszkén mesélhetem majd el,hogy mi mennyi féle tájat megismertetm ,és hogy mennyi féle ember van a világ minden táján. 

Jelenleg szigorú programunk van minden egyes napra.Elterjedt egy bizonyos szóbeszéd egyes körökben,miszerint a római légiósok a birodalom félre esőbb részein semmi dolgot nem végeznek és fényűző életet élnek. Bizony ez csak valami rágalmazás lehet,ugyanis a mi táborunkban szigorúság van.Külön hangsúlyt fektetetnek a testedzésre,harci gyakorlatra és emlett mentális képzést is tartanak.

Az elmúlt hetekben az útépítéshez voltam beosztva,ami a többi feladathoz képest elég megterhelő munkának számít.Fontos hogy az út alapját legalább fagyhatárig le kell ásni.Ekkor a statument másfél arasznyi vastagságú lapos kövekből rakjuk le,erre rárakjuk a ruderatot ami naggyából ökölnyi nagyságú kövekből áll,erre jön a nucleus,majd legfelül egy homokos kavicsos réteg.

Általában úgy osztják be a feladatokat,hogy mindenkinek jusson egyaránt nehéz,és kevésbé megterhelő feladat is. Ez a kivetelezettek esetében más ugyanis őket legtöbbször csak könnyű munkára osztják,a legszerencsésebbek a centurio levélírói,segédei.

A táborban van fürdő is építve, egy héten egyszer a feladataim közé tartozik ezek karbantartása is.Szerencsémre erős kar kell a munkálatokhoz,amivel jómagam redndelkezem,de azok akiken látszódik a gyengeség,azoknak olyan munkák jutnak,mint a latrina felpucolása. 

Jövőhéten az országuti járőrözésre vagyok beosztva,ami ,a többiek elmondása szerint nem tartozik a nehéz munkák közé ,annak aki szokva van a járással.Reményeim szerint a kapuőrségből kimaradok,ugyanis az éjjeli fennmaradás megterhelő a másnapi gyakorlatokon.

Szabadnapra jelnleg nincs kilátásunk ugyanis csoportos büntetésben vagyunk ,ugyanis egyik társunk kiszökött az éjjel a táborból.A büntetést azért kapja mindenki,hogy mindamelett,hogy nem beszélte le senki, eszünkbe se jusson megpróbálni.

Amint tudok írok még valami szépet kedves édesanyám,de most mennem kell,mert hív a kötelesség.

Maradok szerető fiad,
Flavius

Beküldve - -

Beküldve - -

Szabadnapját egy római katona általában szorakozással és saját magának való örömszerzéssel töltötte.

Egy római katona szabadidejében sport rendezvényekre járt melyet buzgon és élvezettel nézett. A királykor és a köztársaság idején sportversenyekre elsősorban az ünnepi játékok keretében találtak alkalmat.A sportjellegű játékokon kívül többféle más társasjátékkal is szórakoztak a fiatalok és felnőttek. Egyik legáltalánosabb volt a kockajáték.A legtöbb idöt ugyanakkor a fürködben töltötték,mely testük kényesztetésére és a lélek megtisztulására is szolgált.A római katonák szabadidejükben nagyon szerettek inni,a legkedveltebb italuk a bor volt,melyet nagy élvezettel és kedvel fogyasztottak el.

Szabadnapját egy római katona ezekkel a tevékenységekkel töltötte.

Szabadnapjt-egy-rmai-katona-ltalban-szorakozssal-s-sajt-magnak-val-rmszerzssel-tlttte.docx

Beküldve - -

Beküldve - -

Beküldve - -

Beküldve - -

Legionarius vagy miles, a római legiók alapja, általában 45 év alatti írni és olvasni tudó, jó testfelépítésű római polgár. Augustus reformja állandó zsoldos hadsereget hozott létre, amelyben a légiósokat 25 év szolgálatra sorozták, a korábbi gyakorlattal szemben, amikor a légiók szabad hadköteles férfiakból álltak, akiket csak a hadjáratok idejére hívtak fegyverbe.Ugyanakkor egy segédcsapatban szolgálatott teljesítő katona sok mindenben eltér egy római légioban szolgálatott teljesitő katonától.A légioban szolgált katona sokkal képzettebb és fizikailag is erösebb kell legyen,harcok során az élete nagyobb veszélynek van kitéve és bátorsága nem szabad meginogjon semmi féle körülmények között sem.Ellentétben egy segédcsapatban szólgálo katona élete kevésbé van veszélyben,fizikailag is gyengébnek mondhtaó és állíthatjuk azt is,hogy fegyver használata is amatörebb és kevésbé technikásabb egy légióban harcolt katonával szemben.

limes.docx

Beküldve - -

b2ap3_thumbnail_karikatura.jpg

Filippinél találkozunk!

Kép letöltése

Beküldve - -

A pilum a római gyalogságnál használt hajitófegyver. Kb. 2 méter hosszú, végén 22-30 centiméteres horgos vasheggyel. A vashegyet faszög fogta a nyélhez. A faszög eltört, amikor beleállt az ellenség pajzsába, igy nem lehetett onnan kiszakitani és az ellenség sem tudta felhasználni. Súlyuk külömbözött aszerint, hogy milyen távolságra akarták használni. A pilumok használatakor a katonák a jobb lábukat kellett előretegyék, igy oldalukat fedezték és a jobb karjuk, amellyel dobtak közelebb került az ellenséghez. Ezzel ellentétben a lándzsa használata egészen más volt. Nem volt szükség oldalirányu mozgásra. Használatához kevesebb kiképzésre volt szükség. A lándzsa hossza kb 1,5 méter hosszu, amely 3-4 cm vastag rombusz vagy háromszög alaku fémhegyben végződött.

Beküldve - -

A katonák élelmezése központi helyen szerepelt a Római Birodalomban. A táplálkozásukban fontos szerepe volt a gabonaféléknek. Az alapellátáshoz még hozzátartozott a szalonna, só, sajt, ecet és bor.

Egy katona napi kenyéradagja kb. 1,1kg volt, a hús vagy szalonna kb. 0,65kg, a bor adag 1l volt. Ezenkivül zöldséget is fogyasztottak, melyet a táborban termesztettek. Hagyma, fokhagyma, káposzta került még az asztalukra. Valamenyien egyszerre ettek. A táborok földrajzi elhelyezkedését szem előtt tartva megállapithatjuk hogy a környékünkön állomásozó katonák hús adagjában kecske-, juh-, borju-, szarvas- és disznóhús került.

Beküldve - -

A régészeti felfedezések közelebb hozzák a múltat a jelenhez. Ezért tartjuk fontosnak a római lelőhelyek megörzését és népszerűsitését.

A római kor emlékei kultúránk gyökereihez, egyes tárgyaink eredetéhez vezetnek vissza. A római leletek rámutatnak a hadsereg szervezetére, a kereskedelem hálózatára, a biráskodásra vagy külömböző erkölcsi magatartásformákra. A rómaiaknak nem vagyunk utódai csak anyagi, szellemi kulturájuk örökösei.

Ha a római lelőhelyek történetével és emlékeivel megismerkedünk közelebb kerülünk multunkhoz. A régészeti leletek által betekintést nyerhetünk a római ember életébe,megismerhetjük a katonák életmódját.

Elgondolkodhatunk azon hogy milyenek lehettek utjaink, ösvényeink, amikor római légiók és kereskedők vonultak azokon. Feltehetjük a kérdést, hogy miért használunk még mindig téglát épitkezéskor vagy római tálat főzéskor. Ezekre a kérdésekre és még sokmindenre választ kapunk, ha a római lelőhelyekre érdeklődéssel tekintünk és felismerjük eszmei értékét.

Beküldve - -

b2ap3_thumbnail_Screenshot_2_20131210-162237_1.png

A Drobeta-i (Szörényvár) Duna-hid fontos szerepet játszott a Római hadsereg életében. Traianus császár felismerte a Dunán való gyors átkelés hadászati jelentőségét. A damaszkuszi Apollodoros által tervezett hid 20 pillérre támaszkodott, több mint 100m hosszú és 14,5m széles. Dacia meghóditásában nagy jelentöséggel birt a hidépitészet e vivmánya, amely 102-105 között épült. A késöbbi romai hadászati utvonalak megtervezésekor is figyelembe vették a hid létezését.

Dacia meghóditása utáni időszakban a Daciai Romai légiók letelepedésekor is jelentősége volt a drobetai hidnak.

Mára csak a szárazföldi hidfők maradtak fenn, mint fontos régészeti kincs és turisztikai látványosság.

Kép letöltése

Beküldve - -

A római hóditás az egykori Dacia számos pontján ott hagyta nyomait. Dacia Traianus általi leigázásával római uralom kezdődött e területen melynek maradványai napjainkban is láthatók.
Fontos római lelőhelyként öt Dacia-i várost neveznénk meg, melyek megkapták a ius Italicum-t: Sarmisegetusa, Napoca, Apulum, Potaissa, Drobeta. Ezek a városok a Severus korban kapták meg ezt a rangot. A ius Italicum nem cask kitüntetés volt, hanem kézzel fogható kedvezményel is járt ezen municipiumok és lakoi számára. Az italiai föld jogával rendelkező városok adómentességet élveztek. E kedvezmény célja a Daciaba való betelepedés felgyorsitása.

Sarmisegetusa Ulpia Traiana, melyet még Traianus alapitott, Dacia Superior fővárosa volt. És a legfontosabb Daciai város. Hatalmas foruma, amfiteátruma, szentélyei, templomai voltak, ezek maradványai a napjainkban is tartó régészeti ásatások során egyre jobban előtérbe kerülnek.

Dacia Porolissensis ben Napoca (Kolozsvár) kapott municipiumi rangot. Napoca egy korábbi római katonai tabor helyére épült. Ezt katonai téglabélyeg és mérföldkő is bizonyitja.
Apulum (Gyulafehérvár), mint municipium irásos emlitése Septimius Severus idejéből származik. Ezt a város első "polgármesterének" oltára tanusitja. A város gazdag régészeti forrásal rendelkezik. A szebeni Brukhental Muzeum számos régészeti emléket őriz Apulum városárol.

Potaissa (Torda), egykori római katonai erőditmény (castrum) romjai ma is láthatók. A római uralom idején elinditott só kitermelése által fontos szerepet töltött be a Római Birodalomban. Az itt feltárt régészeti anyagot tordai, budapesti, bécsi muzeumok őrzik.

Drobeta (Szörényvár) fontos Dacia Inferior-i municipium volt. A Traianus császár idején épült dunai hid fontos szerepet játszott a Római Birodalom hadjáratai során. A húsz pilléren támaszkodó hatalmas hid a hidépitészet vivmányaként szerepelt több mint 1000 éven át. Appollodorosz által tervezett hid szárazföldi bejárati pillérei ma is láthatók a Duna két oldalán.
A gazdag római régészeti irásos és nem feliratos forrásanyag bizonyitja a Rómaiak Daciaban való tartozkodását.