történelmiászok

történelmiászok

"A világ, ahogyan mi ismerjük, végéhez közeledik, mégis a múlt rejti a jövő kulcsát."
A Bocskai István Elméleti Liceum X.B osztályos tanulói vagyunk:Mihály Beáta Tamara
Major Andrea Emőke
Nagy Aliz Eszter

Beküldve - -

Hatalmas öröm tölt el hogy irhatok nektek kedves és szeretett szüleim. Már öt honapja hogy itt vagyok Rómában, nagyon hiányoztok és mindennel jóbban szeretném ha már ujra köztetek és kedves családom körében lehetnék ismét.
Remélem hogy veletek minden rendben van és hogy jol vagytok, mert minden egyes nap csak rátok gondolok és nagyon hiányoztok.

Én jol vagyok, napról napra nehezebbek és veszélysebbek a kiképzések. Amikor ide kellett jönnöm nem gondoltam,hogy ennyire nehéz lessz habár megbirkozok vele mivel kemény fából faragtak és mindennel szemben állok csak azért hogy minél hamarabb újra közöttetek lehessek. A felszerelésünk nem mindennapi és nem is megszokott elsosorban van egy SICA amely egy nagyon éles és egy nagyon nehéz kardféle amellyel csak vágni lehet,a második egy FALCATA ez is egy vágofegyver féle ,a harmadik egy ACINACES ez szurásra és vágásra eggyaránt alkalmas továbbá GLADIUS GRAECUS ez egy rövid kétéllu kard szurásra és csapás háritására használjuk, majd SPATHA amely hosszú egyenes egy vagy kétéllu kard, következo a PUGIO rövid széles pengélyu tor foként szurásra alkalmas ezt használják inkább a kivégzésekre , HASTA amely körülbelul három méter hosszú amely szurásra alkalmas következo a TRIDENS ez egy három ágú szigony amelyen egy háló van , következo egy PILUM amely egy hajitódárda , és a VENABULUM amely könnyu vadászgerely amelyet vadállatokkal szemben alkalmazunk. Ezeket a gladiátorok kiképzésére használják de minket is bevezettek ebbe a harctipusba amely kissé nehéz és nagyon sok figyelmet igényel.

A katonák vagyis a mi fegyverzetünk ennél kissé eltérobb mivel van egy SISAK amely arc és fejvédo ,majd a PILUM amely rövid hajitó dárda,majd egy PAJZS amelyet az ellenfél csapásának a kivédésére használnak ,végül a KARD és a PANCÉLZAT,a kard rövid éles hegyes fegyver a páncel sokféle lehet de a leggyakoribb a lemezpáncél. 

Ezeknek a fegyvereknek nagyon nagy szerepük van a mindennapi elétünkben általában ezekkel szoktunk felkészülni az esetleges harcra. Minden esetre itt nem könnyu az élet mivel nem vagyok szokva az itteni életmoddal , habár kedves kis otthonom csak pár száz márföldnyire is van de nem ilyen az életmód mint itt a kiképzo táborban. 

A kiképzes magába foglalja a gimnasztikát, az úszást, a fizikai eronlet és edzetség fokozatos felépitését, fafegyverekkel gyakorlatozunk harci technikákat sajátitunk el , és meneteléshez szükséges állóképességet kell megtanuljunk ,evvel probálnak megszoktatani a hadjáratok keménységéhez. Eloszor egy fabábun kelett gyakorolnunk a fegyver forgatását és kezelését eközben vertezeket viselunk és közelharci tudásunkat bokszal tökéletesitjük. A legfontosabb a gyors és eréjes szurás a fontosabb szervek köre mivel igy megelozhetjük a sérüléseinket. Mindezek ellenére már kezdem megszokni az itteni életet , a sok kiképzés és az evvel járó nehéz fizikai munka végül mindig meghozza a maga gyümölcsét.
Kedes szeretett szüleim remélem hogy valamikor a közeljovobe újra találkozhatunk habár még nem tudom hogy az mikor lehetséges kérlek benneteket hogy ne aggodjatok miattam mert megteszek mindent a túlélésért és hogy sikeres és jó katonája legyek hazámnak úgy ahogy azt mindenki elvárja és ahogy én is szeretném mivel a harc egy megnyugvást okoz nekem. Sajnos levelemnek itt a vége mivel mindent elmondtam amit fontosnak találtam nagy örömmel és izgatotsággal várom a ti leveleteket is hogy megtudjam hogy mi van veletek és szeretett falumban. 

Kedves szüleim nagyon szeretlek benneteket és minden otthon tartozkodót ezért kérlek adjátok át nekik is szivélyes üdvözletemet. 

Beküldve - -

Beküldve - -

 Egy római hadseregben szolgálatot teljesítő katona kemény kiképzésen ment keresztül. A kiképzés első szakaszában a katonák írni, olvasni, számolni, menetelni és úszni tanultak. A kiképzés második felében a katonák tábor, csatorna és útépítést tanultak. Nem csak ezen feladatok megtanulására volt lehetőség hanem tanulhattak kőművességet, föld mérést és az ács mesterséggel is megismerkedhettek. A kiképzés harmadik szakaszában fogtak fegyvert, állandó
készületben tartották a katonákat. Naponta kétszer vitték ki gyakorlatzozni őket. 

A segédcsapatok katonái nem részesültek olyan jellegű kiképzésben mind a légiós katonák. Míg a légiós katonák egy fegyvergyakorlatot tanultak és harcszabályzatot a segédcsapatokban lévő katona azt a gyakorlatot használta amit saját vidékén, csapatában tanult. A római hadseregben a fegyelmezettség volt a sikeres gyakorlatok alapja és a csapat szellem betartása az egymásra való figyelés és az összhang. A segédcsapatokban szolgáló katonák nem
tudtak egyöntetűen és fegyelmezetten egyetlen csapatjelekhez kell igazodjék. 

A római hadseregben szolgáló katonák nagyon felfegyverkezettek voltak. Fegyvereik közé tartoztak:egy hajítóderelye, egy lándzsa, egy rövid kard és egy rövid tőr.A segédcsapatokat íjászok, parittyások, ferentáriusok és hajítódárdások alkották. 

A segédcsapatokat könnyűfegyverzet gyanánt kapcsolták a légiókhoz.A légiók segédcsapatok segitségével annyi ellenségt győztek le amennyit éppen akartak illetve amennyit a dolgok természete megendedett.

Beküldve - -

A pilum a nehéz gyalogság hajító fegyvere volt.A katonai hajítódárda másfél méter hosszú fanyelén közel egy méteres ,nyársszeru fémheggyel.A két rész találkozásánál általában egy fa csapot helyeztek el,amely a becsapódás pillanatában eltört,így az ellenfél nem tudta visszadobni a dárdát a légiüsokra. Fémhegye képes volt átütni az ellenség vértezetét vagy pajzsát.

A nyél alsó végét is hegyesre alakították, ezzel a földbe is szúrhatták. A lándzsa hosszú nyelu,általában fanyelu és fémhegyu vadász- vagy támadófegyver.

A lándzsa végére pattintott vagy csiszolt kohegyet erosítettek,majd ezt késobb rézbol,bronzból vagy vasból készítették. 

A pilumot 15 méteres távolságban használhatták, de legfeljebb 30 méterig.A lándzsákat mind közelharcban, mind távolsági fegyverként lehet használni.

Beküldve - -

A katonák élelmezésének kérdése általában központi helyen szerepel, szerepelt a katonai vezetésben.

Az egészséges táplálkozás, a megfelelo fehérje, zsiradék, szénhidrát, vitamin bevitel elengedhetetlen ahhoz, hogy a katonák optimálisan el tudják végezni a rájuk bízott feladatokat. A katonák leggyakrabban: gabonát, szalonnát, húst, sajtot, sót, ecetet és bort kaptak, de ezek mellett fogyasztottak: kenyeret, kétszersültet, kását, gyümölcsöket, zöldségeket, halat, vadat és szinte mindent, ami eheto volt. 

A katonák a részükre kiutalt napi gabona adagjukat saját kezuleg kézi malommal orölték meg. A katonák a kenyerüket szívesen ízesítették különbözo fuszerekkel, például: korianderrel, babérlevéllel, zellerrel, köménnyel, ánizzsal, lenmaggal vagy mákkal.A hadsereg nagy mennyiségu húst fogyasztott el, leginkább frissen vágottat vagy sózottat 300 000 katonának egy év alatt 100 000 tonna húst osztottak ki. A húsok között találkozhatunk sertéssel,
kecskével, ozzel, szarvassal vagy marhával, báránnyal, vaddisznóval. 

Egy 500 fos egységnek napi 635 liter bort osztottak ki. Számítások szerint - normál esetben - a napi boradag katonánként csupán 1 liter lehetett, ami azt eredményezte, hogy egy 6000 fos tábornak évi 22 000 hl volt szüksége. A legionáriusok csomagjához 3 napi ellátmány járt. Ez mintegy 1,8 kg kétszersültbol, 0,5 kg szalonnából és sajtból állt. Ha friss élelmiszereket kaptak, akkor egy napi adag 0,85 kg gabonát vagy 1,1 kg kenyeret és 0,2 kg nyers húst tartalmazott. Összességében megállapíthatjuk, hogy Róma katonáinak - nem számították ki pontosan a napi kalóriaszükségletüket - megpróbálták eloteremteni az elegendo élelmiszert a munkavégzéshez, harcoláshoz.

Beküldve - -

Beküldve - -

Beküldve - -

Beküldve - -

   A római lelőhelyeket nagyon fontosnak tartjuk,mivel ezek bizonyitják hogy mi volt
régebb és hogy hogyan éltek milyen szokásaik voltak.És azt is megtudhatjuk hogy
hogyan harcoltak és hogy milyen fegyverekkel harcoltak.
Mivel minden nép és népcsoport másként élt ezért mindeniknek más és más szokásaik
és életmodjuk volt ezért a rómaiaknak is.
   A népszerűsités is nagyon fontos mivel az emberek igy kapnak tudomást arrol hogy ilyen 
is létezik és hogy hol látogathatják meg és érdeklődhetnek a Rómaiak régmulti szokásaikrol.
Mi is ennek a népszerűsitésnek köszönhetjük amit eddig megtanultunk a rómaiakról és más
népcsoportokról.És ha mi mai emberek vigyázunk,ovjuk ezeket a lelőhelyeket akkor még a
mi útódjaink is tudni fognak a Rómaiak szokásairól,életmódjukról és a hires nagy harcaikról.

Beküldve - -

   1.Mikházi lelőhely:számos lelet került a felszínre: használati tárgyak, romok, lakhelyek és fürdő is.
   2.Kolozs megyei lelőhely:minimum három régészeti lelőhelyet sikerült azonosítani, az egyiknél római kori kerámiák találhatóak, ugyanakkor sok középkori és kora újkori kerámia is előkerült,
   3.Bátaszék térségi lelőhely:A leletek közül a legkülönlegesebbnek egy eredetileg életnagyságúnál nagyobb bronzszoborhoz tartozó több ujjtöredék és egy római lábnyomot megőrző tégladarab számít.
   4.Várgesztes és környéke: egyik legkorábban megismert római kori emlékei közé tartozik az a két oltárkő, melyet a Székesfehérvári Múzeumban és a környei plébánián őriznek.
   5.Magyarfenyes bronzkori épületek maradványai és kerámiakészítmények kerültek elő a földből.

Beküldve - -