Beküldve - -

Egy római katona a szabadnapját pihenéssel töltötte. A nagyon fárasztó kiképzések, csaták és őrjáratok után szükségük volt a pihenésre, hogy újult erővel kezdhessék a következő feladatsorukat. A castrumból ugyan nem mehetett el, bármennyire is szeretett volna a családjához menni. A falak közt, a saját, már megszokott környezetében töltötte a jól kiérdemelt szabadnapot.

Beküldve - -

A társaságot igen kedvelő rómaiak gyakran rendeztek társas étkezéseket, valóságos lakomákat, amelyek kora délutántól olykor késő éjszakáig eltartottak. A bőséges és fényűző étkezések közti szüneteket különféle szórakoztató műsorszámokkal töltötték ki.

A mindennapi szórakozás, a játék szeretetét a gyermekkorból hozzuk magunkkal, az ártatlan gyermeki játékok a felnőtt rómaiak számára izgalmas szerencsejátékokká fajultak. Az egyik legkedveltebb gyermekjátékot, a kockát (alea) a felnőtt rómaiak különösen szerették, rendszerint csontból készült különböző számú pontokkal jelölt hatlapú kockát használták erre a célra, de mindig négy kockával játszottak.

Kedvelt társasjátéknak számított a „katona-játék" (ludus latrunculorum), amely lényegében hasonló a dáma-játékhoz, megrajzolt táblán játszották, kerek kövecskékkel, az egymással szemben ülő játékosok célja az volt, hogy az ellenfél várát a táblán elfoglalják.
A legkedveltebb szórakozások egyike a fürdőzés volt. A fürdőbeli szórakozás lényegét pedig a terefere képezte. A római ember a hasznosat össze tudta kapcsolni a kellemessel fürdéskor is. Fürdőiket fedett épületekben rendezték be meleg és hideg vízzel, lég- és gőzfürdővel.A beszélgetés, a kocka, s egyéb játék csábította a kocsmákba is a rómaiakat.

b2ap3_thumbnail_VI.jpg

VI.docx

Beküldve - -

Sok ember hiszi azt, hogy a római katonák mindennapjaikat  kemény fizikai erőfeszítésekkel töltötték. Igen, valóban rengeteget gyakorlatoztak ami eredményeiken észlelhető is. Ám de mégis volt idejük pihenni. Szabadnapjaikon és ünnepnapokon fürdőkben társalogtak, társas játékokat játszottak, lakomákon mulattak. Legfőbb szabad idő foglalkozásukat az Isteneikhez való imádkozás képezte.

Beküldve - -

A római hadsereg katonái különösen kemény kiképzésen mentek keresztül.Emellett különböző foglalkozásokat is tanultak.Lehetőségük volt földmérést,kőművességet,ácsságot tanulni.Szabadidejükben is törekedtek arra,hogy készen álljanak a kiszabott feladatok teljesitésére.Arra törekedtek,hogy ruháik tiszták legyenek.Szabadidejükben pihentek,hiszen minden nap kiképzésen mentek keresztül,keménz feladatokat kellett teljesitsenek.Levelet irtak az otthon levő szeretteiknek,ha szeretteiktől levelet kaptak akkor azt elolvasták,gondoltak sokat haza.Sokat imádkoztak feladataik teljesitéséért,egészségi állapotukért,szeretteikért.

Beküldve - -

A római katona szabadnapja egy általanos nap volt .Általában a katona egy örségváltás után kapot szabadnapot de ezt a szabadnapot  nem mindenik katona kapta meg csak az amelyik jol végezte a szolgálatát .A római katona a szbadnapját egy szobában töltöte vagy kinn a szabadban . Aromai katona nyugodt körülmenyek között töltötte aszt a kis szabad idelyét .Általában  levelet irt  a kedvesének vagy a szeretőcsaládjanak. Ha pedig nem levelet irt akkor kipihente a faradságát, vagy társaival elmentek egz kis felfedezö utra játszotak szorakoztak .A romai katonák szabadidelyükben is fel voltak keszülve a harcra ha hirtelen támadas éri öket .Dárdáikat élesitették és páncéljukat fényesitették .

Beküldve - -

A katonák békeidőben sem pihentek. Kőtáboraikat, a táborokat összekötő utakat a római birodalomban és a határokon maguk építették. A hadiutakhoz szükséges köveket a közeli bányákból ők fejtették, a téglát is a katonák égették. A régészek számos olyan téglát találtak, amely a légió számát és nevét őrizte meg. Amikor nem kellett harcolni, akkor a katonák állami közmunkát végeztek.

Az erődítmények és a táborok közötti utakon kisebb-nagyobb távolságra egymástól őrtornyokat építettek. Ezek fából vagy kőből készültek, attól függően, hogy a környéken melyik anyag volt megtalálható. A torony teteje alatt körbefutó erkélyről felváltva figyelték éjjel-nappal a szolgálatban lévő római katonák a vidéket. Szükség is volt figyelő tekintetükre, hisz a római birodalom mentén élő népek számtalanszor megtámadták a birodalom határait.

A-katonk-bkeidben-sem-pihentek.docx

Beküldve - -

A légiós erődök mellett általában építettek amfiteátrumot. Ezeket a létesítményeket a katonák saját használatra építették. Az amfiteátrumok rendszerint a rómaiak által kedvelt véres és látványos sportoknak adtak otthont. Ezen kívül a légiósok rendelkezésére állt a közfürdő is. A rómaiak számára a fürdés egy jelentős tevékenység volt. A fürdőterem nem csak a medencéknek adott otthont: a katonák itt beszélgethettek, ihattak vagy akár kockázhattak is.

Szabadid.doc

Beküldve - -

A katonák békeidőben sem pihentek. Kőtáboraikat, a táborokat összekötő utakat a római birodalomban és a határokon maguk építették. A hadiutakhoz szükséges köveket a közeli bányákból ők fejtették, a téglát is a katonák égették. A régészek számos olyan téglát találtak, amely a légió számát és nevét őrizte meg. Amikor nem kellett harcolni, akkor a katonák állami közmunkát végeztek. Az erődítmények és a táborok közötti utakon kisebb-nagyobb távolságra egymástól őrtornyokat építettek. Ezek fából vagy kőből készültek, attól függően, hogy a környéken melyik anyag volt megtalálható. A torony teteje alatt körbefutó erkélyről felváltva figyelték éjjel-nappal a szolgálatban lévő római katonák a vidéket. Szükség is volt figyelő tekintetükre, hisz a római birodalom mentén élő népek számtalanszor megtámadták a birodalom határait.

VI.-allando-proba-.docx

Beküldve - -

A légiós nagyerődök katonáinak megadatott az a lehetőség, hogy értékes szabadidejüket tágas amfiteátrumokban tölthessék, melyekbe több néző elfért, mint egy légió teljes hadi létszáma. Ezek legalább 6000 férőhelyesek voltak. Az amfiteátrumok otthont adtak a látványos és véres római sportoknak, mint a gladiátorviadalok és a vadállatok elleni küzdelmek. Az ilyen szórakozási lehetőségek kiadásai azonban korlátozva voltak. Más kikapcsolódási lehetőség a kemény sportokkal éles ellentétben álló a fürdőzési lehetőség volt. Ez a rituális tevékenység a rómaiaknál több különböző hőmérsékletű terem használatából állt. A helyiségek hőmérsékletét padlófűtéssel és falakba fúrt forró levegőt szállító kürtőkkel szabályozták. A katonák a meleg gyógyvízül fürdőiket, sebesültek gyógyítására is használták. Pihenés és társalkodás céljából fenntartott hely minden fürdőházban megtalálható volt. Ebben a teremben a férfiak ittak, beszélgethettek és a kockázás nevű játékkal szórakoztak. A nagyobb építményekben a katonáknak fürdőzés utáni testmozgásra is lehetőségük volt.

Beküldve - -

Szabadnapját egy római katona általában szorakozással és saját magának való örömszerzéssel töltötte.

Egy római katona szabadidejében sport rendezvényekre járt melyet buzgon és élvezettel nézett. A királykor és a köztársaság idején sportversenyekre elsősorban az ünnepi játékok keretében találtak alkalmat.A sportjellegű játékokon kívül többféle más társasjátékkal is szórakoztak a fiatalok és felnőttek. Egyik legáltalánosabb volt a kockajáték.A legtöbb idöt ugyanakkor a fürködben töltötték,mely testük kényesztetésére és a lélek megtisztulására is szolgált.A római katonák szabadidejükben nagyon szerettek inni,a legkedveltebb italuk a bor volt,melyet nagy élvezettel és kedvel fogyasztottak el.

Szabadnapját egy római katona ezekkel a tevékenységekkel töltötte.

Szabadnapjt-egy-rmai-katona-ltalban-szorakozssal-s-sajt-magnak-val-rmszerzssel-tlttte.docx

Beküldve - -

A katonák életük nagyrészét laktanyákban töltötték.

Augusztustól kezdődően a katonáknak megtiltották hogy megősüljenek.
Ha mar házas emberként lépett be a hadseregbe , házasságát azonnali hatállyal érvénytelennek nyílvánították.
A légiós nagyerdők mellett megtalálható volt az anfiteatrum, aminek a feladata az volt , hogy szórakoztassa a római közönséget a véres sportokkal.
A rómaiak számára a fürdés fontos rituális tevékenység volt.
A fürdést nem volt szabad elsietni , inkabb komótosan kellet az elmenyt ízlelgetni.
A katonák sokszor még fürdes után sem hagyták el a házat , itt lehetőség volt testgyakorlásra, társas együttlétre , ihattak vagy hódolhattak játékszenvedélyüknek a kockázásnak.

Beküldve - -

Ezt elég nehéz meghatározni, hiszen mindenki úgy tölti szabadnapját, ahogy akarja. Volt aki a szabadnapját szórakozással töltötte, volt aki levelet írt szeretteinek, de olyan is akadt aki gyakorlatozott. Sokszor összeültek társasjátékokat játszani, vagy éppen a fürdőkben társalogtak. Akadt köztük olyan is, aki az istenéhez imádkozott. Néha lakomáztak is, hogy legyen kondíciójuk. Olyan is volt aki egyszerűen pihenéssel töltötte a napot.  A szabadnapok mellett rengeteg idejük maradt a szorakozásra. Voltak olyan katonák is, akik ez idő alatt leírták az elmúlt idő eseményeit naplójegyzetekbe. A római katonák sok időt töltöttek a kaszárnyában, ahol tudásukat fejlesztették.

Beküldve - -

Amfiteátrumokat építettek és oda jártak szabadidejükben a római katonák.Ez a helység otthont adott különféle viadaloknak,mint például a vadállatok elleni küzdelem.Ezenkívül fegyverkezelési bemutatón is résztvehettek szabadnapjukon, és a harcban edzettebbek be is tudták mutatni tehetségüket. Játékokat szerveztek,sor került gladiátor viadalokra, amin a római katonák szívesen részt vettek és nagyon jól szórakoztak, mert kedvelték a véres sportokat.Volt olyan szabadnap is, amelyen a katonák összegyűltek, és élménybeszámolókat tartottak, és kidíszítve adták elő hősiességüket.Az amfiteátrumok színpaddal is rendelkeztek, ahol különböző gyakorlatokat tartottak, amit a katonák előszeretettel figyeltek, mert a katonák számára szórakoztató és hasznos volt.

Beküldve - -

Mivel a római katonák általában akkor kaptak szabadnapot, amikor a fizetést kapták, és mivel ez nem történt gyakrabban, mint évente csak párszor, ezért igyekeztek minél jobban kiélvezni ezeket a napokat. Ilyenkor legtöbbet sportoltak, mivel katonák lévén a sport nagyon fontos volt számukra. A sportok mellé lazításként egy-két játékot is beszúrtak, mellyel jól elütötték az időt.

Beküldve - -

Reggel felkelt, megmosdott és indult a Colosseumba, hogy egy kicsit szórakozzon. Megnézett egy-két csatát, és már is indult tovább. A következő megállója a kocsma volt, ahol a katonatársaival találkozott, és közösen borozgattak, amíg a pénzük el nem fogyott. Ez eltarthatott estig is, de ezen egyetlen szabad katona sem mérgelődött.Ha hamarabb végeztek, akkor elmentek a fürdőbe, ahol megbeszélték az elmúlt idő eseményeit. Mikor mindezzel végeztek hazamentek a feleségükhöz, és vele töltötték az éjszakát.

A-katona-napja.docx

Beküldve - -

 Egy római hadseregben szolgálatot teljesítő katona kemény kiképzésen ment keresztül. A kiképzés első szakaszában a katonák írni, olvasni, számolni, menetelni és úszni tanultak. A kiképzés második felében a katonák tábor, csatorna és útépítést tanultak. Nem csak ezen feladatok megtanulására volt lehetőség hanem tanulhattak kőművességet, föld mérést és az ács mesterséggel is megismerkedhettek. A kiképzés harmadik szakaszában fogtak fegyvert, állandó
készületben tartották a katonákat. Naponta kétszer vitték ki gyakorlatzozni őket. 

A segédcsapatok katonái nem részesültek olyan jellegű kiképzésben mind a légiós katonák. Míg a légiós katonák egy fegyvergyakorlatot tanultak és harcszabályzatot a segédcsapatokban lévő katona azt a gyakorlatot használta amit saját vidékén, csapatában tanult. A római hadseregben a fegyelmezettség volt a sikeres gyakorlatok alapja és a csapat szellem betartása az egymásra való figyelés és az összhang. A segédcsapatokban szolgáló katonák nem
tudtak egyöntetűen és fegyelmezetten egyetlen csapatjelekhez kell igazodjék. 

A római hadseregben szolgáló katonák nagyon felfegyverkezettek voltak. Fegyvereik közé tartoztak:egy hajítóderelye, egy lándzsa, egy rövid kard és egy rövid tőr.A segédcsapatokat íjászok, parittyások, ferentáriusok és hajítódárdások alkották. 

A segédcsapatokat könnyűfegyverzet gyanánt kapcsolták a légiókhoz.A légiók segédcsapatok segitségével annyi ellenségt győztek le amennyit éppen akartak illetve amennyit a dolgok természete megendedett.

Beküldve - -

A római katonák szabadnapjaikat szivesen töltötték az általuk epitett fürdőhelyiséhben,a thermae-ban.A zajos tábortól,az állandó felkészültségi léttől elvonultan a természetben találtak menedéket,hiszen az ókorban az ember és a természet közötti harmóniára a tökéletes kiegyensúlyozottság állapota volt jellemző.Igy az otthonmaradt családtagoknak a katonák lelki békében,tisztult lélekkel vethettél papirra gondolataikat,tapasztalataikat.
Gyakran eljártak szórakozni a környező falukban lévő cauponakba,ahol forralt bor mellett lehetőségük nyilt kiadni magukból a tábori gyakorlatok alatt felgyülemlett feszültséget.Kedvelt játékforma volt a mai sakkjátékhoz hasonló micatio elnevezésű,már az ókori egyiptomiak és görögök által ismert játék.Ugyanakkor kedvelt társasjátéknak számitott a „katonajáték"(ludus latrunculorum),amelyet megrajzolt táblán játszottak,kerek kövecskékkel:az egymással szemben ülő játékosok célja az volt,hogy az ellenfél várát a táblán elfoglalják.

Egy másik,közkedvelt szórakozási lehetőség volt a fővárosban vagy nagyobb városokban megszervezett gladiátorharcok.A harcosokat a ludus-okból toborozták,hogy összemérhessék ereiket,lévén a harcosok rabszolgák,kiket azzal a reménnyel amitottak,hogy szabadok lehetnek.

VI.LLAND-PRBA.docx