Beküldve - -

Szerintünk az 5 legfontosabb daciai római lelőhely a mikházi, marosvécsi, sóváradi, székelyudvarhelyi és komollói lelőhelyek. Döntésünket az alapozza, hogy ezek a legfontosabb feltárt lelőhelyek és meg kell őriznünk, mert egy hatalmas történelmi kincs. Számos ókori dák tárgy kerül elő innen, amik által többet és többet tudunk meg az akkori világ rejtelmeiből és szépségeiből.

Beküldve - -

Potaissa a rómaiak kirában Torda neve. A Legio VII. Claudia Traianus idejében alapította mint vicust s itt is maradt a római tartomány teljes szervezésének befejezéséig. Bélyegével ellátott téglák gyakran kerülnek elő a romok közül. Távoztával a Legio XIII. Gemina látta el az őrséget s ehhez 211-222 közt a cohors lingonum Antoniana s a Numerus Palmyrensium szolgált segítő csapatul. (Torma Károly szerint 193-tól Dácia feladásáig a Septimius Serverus által Dáciába rendelt Legio V. Macedonica látta el az őrséget.) E város volt a limes dacicus felső szakasza védelmének alappontja.

Napoca római város Daciában a Peutinger-féle táblából ismert út mentén, mely Apulumot (Gyulafehérvár) Porolissummal (Mojgrád) kötötte össze.
A távolság rajta Potaissa (Torda) és Napoca között 24 római mérföld s körülbelül ugyanennyire fekszik Kolozsvár Tordától. A Kolozsvárnál elfolyó Kis Szamos is be van jegyezve a tabulába, melyen a római út Napocánál átment. Hogy Kolozsvár helyén állott Napoca, bizonyítja végül négy, Kolozsvárott talált felirat a római város nevével.
A feliratokban rendszerint rövidítve Nap alakban fordul elő a város neve; egészen kiírva találjuk egy Roma városin, egy Lambaesisből (Africa) valón s az ajtoni mérföldmutatón.

A 109/110. évek egyikéből származván, abból az időből, midőn Trajanus császár Daciát provinciává szervezte, Napoca is szükségkép Trajanusnak köszönte városi eredetét. Mindjárt kezdetben jelentékenyebb helynek kellett lenni, mert Potaissa (Torda) mint falu (vicus) hozzá tartozott. Egy régibb felirat szerint Napoca azonban csak 139–161 között lett municipiummá. Napocát Hadrianus császár (Kr. u. 117–138) emelte municipium rangra.

Mint colonia három ízben viseli Napoca az Aurelia melléknevet, a CIL III 7726 = 963 (Karácsonfalva), 912 (Torda) és VI 269 (Roma) feliratokban. Eszerint ehez a ranghoz már Marcus Aurelius (Kr. u. 161–180) alatt juthatott, vagy ha nem alatta, úgy legkésőbb fia Commodus (Kr. u. 180–192) alatt.
Porolissum egy ókori római város volt Dacia provincia területén, a stratégiai fontosságú Meszesi kapu közelében. Ma Romániában, Erdélyben,Szilágy megyében, Zilahtól 8 km-re keletre, Mojgrád és Zsákfalva között találhatók maradványai.

Porolissum városa mint katonai tábor Traianus dák háborúi ideje alatt a bennszülött dákok kereskedelme révén gyors növekedésnek indult és i. sz.124-ben már a tartomány fővárosa lett Dacia Porolissensis néven.

A Római Birodalom uralma Erdélyben e vidéken i. sz. 101-től 274-ig tartott Dácia néven, amely három részből állt: Dácia Porolissensis, Dacia Apulensis és Dácia Malvensisból. Az első provincia, Porolissensis, a Kolozsvártól északra eső területet foglalta magában, mely vidéknek központi városa Porolissum volt, mely egy nagy vidék ahol a XIII. legio (gemina), annak eltávozása után pedig az V. legio (Macedonica) állomásozott, rajta kívül még három nagyobb csapat (ala, cohors) is. Egy légió a segélycsapatokkal együtt 13.000 katonából, és a nagyobb csapatok 3000–4200 emberből álltak ebben az időben.

Brucla római község Daciában, a tabula Peutingeriana szerint 12 római mérföldre feküdt Apulumtól s ugyannyira Salinae-Felvincztől, mely távolságoknak Nagy Enyed felel meg. Jelentőségét kétségkívül a szomszédos aranybányavidéknek köszönhette.

A közeleső Fel-Gyógyban talált egy felirat (CIL III 941) szerint már Trajanus idejében alkottak Bruclában a bányabérlők collegiumot, melynek magistere a császár üdvéért Juppiternek oltárt emelt. Magától a helytartótól ered a másik felgyógyi (CIL III 940) felirat 158-ból s ugyancsak a császár üdvéért szól.

Ellenben a helytartó, P. Furius Saturninus tiszteletére készítette 161-ben az oltárt (CIL III 943) P. Aelius Maximianus, kit a felirat a colonia decuriójának nevez, de ez jóllehet a követ Nagy Enyeden találták, nem vonatkozhatik Bruclára, mivel az Már Antonius Pius császár óta elvesztette jelentőségét s aligha kapta meg a városi jogot. Hasonlókép a Nagy Enyedről származó CIL III 942 feliratban említett II vir coloniae is minden valószínűség szerint Sarmizegethusa tisztviselője volt.

Sarmizegetusa (Ulpia Traiana Sarmizegetusa) Csak egyszer említi névleg, midőn arról értesít, hogy Trajanus, miután Decebalusszal békét kötött, és helyőrséget helyezett el. A többi helyeken egyszerűen királyi székhelyről (ta basileia) van szó.

Neve a latin feliratokban leggyakrabban Sarmizegetusa alakban fordul elő; az eltérések lényegtelenek

A tabula Peutingerianán Sarmizegetusa Tibiscumtól Kelet felé 37 róma mérföldre fekszik, a mely távolságnak körülbelül megfelel a Hunyad megyében fekvő Várhely falu. De minden ókori földrajzi adat hiányában sem kereshetnők másutt Sarmizegetusa helyét mint Várhelyen. Mert hogy ott kellett Sarmizegetusa-nak állani, igazolják a Várhely területén található terjedelmes épületmaradványok, a már napfényre került feliratos kőemlékek; köztük sok olyan darab, melyeken Sarmizegetusa neve olvasható.

Sarmizegetusa megtartotta régi jelentőségét a római korban is. Mint a volt dacus királyvárosba bizonyára a legnagyobb számmal özönlöttek az új telepesek, úgy hogy már Trajanus alatt egészen római városnak kellett lenni. Mint a CIL III 1443 feliratból tudjuk, a város újjáalapítását Trajanus rendeletére 110-ben D. Terentius Scaurianus helytartó a legio V Macedonica által hajtotta végre.
Természetesen mindjárt coloniává is tette Trajanus s azzal tüntette ki, hogy az Ulpia Trajana Augusta Dacia melléknevekkel ruházta fel. Ezen többé-kevésbbé teljes nevet főképp a hivatalos jellegű feliratokban találjuk.

VII.docx

Beküldve - -

Mikháza,Marosvécs,Sóvárad,Székelyudvarhely,Bereck.

A régió legjelentősebb vallási, gazdasági és kulturális központjai voltak a római korban.

Beküldve - -

Várgesztes és környékének egyik legkorábban megismert római kori emlékei közé tartozik az a két oltárkő, melyet a Székesfehérvári Múzeumban és a környei plébánián őriznek. A „véletlennek" vagy egyéb földmunkával járó tevékenységnek köszönhető régészeti emlékek előkerülése mellett 2002-ben került sor az első római kori lelőhely szakmai feltárására.A fémkeresők által megbolygatott objektum egy késő római kori edényégető kemence volt, melynek felső részét a rostélyig elpusztították Az ovális alakú, kisméretű, ÉNy-DK irányítású kemence oldalfala agyagba rakott peremes tégla és kő volt. A peremes téglák a magas hőfoktól „üvegesre" kiégtek (minden bizonnyal ez jelezhetett be a fémkeresőknek), a tüzelőtér tapasztása szürkésre égett mintegy 2-3 cm vastagságú agyagtapasztás volt, szájnyílását szintén peremes téglákból építették. Bontása során a mellette levő omladékos rétegből nagy mennyiségű szürke házikerámia, sárgás-zöldesbarnás mázas kerámiatöredékek - köztük dörzstál töredéke is -, és nagy mennyiségű téglatöredék is előkerült. A leletanyag alapján az objektum a IV. századra datálható.

Mikházán Sóváradtól és Marosvécstől eltérően nincs beépítve ez a terület, ennél fogva, illetve elhelyezkedése miatt is a legnagyobb turisztikai potenciállal rendelkezik. Reméljük, hogy a nyárádmentiek a római örökség lelkes támogatói lesznek – tette hozzá a főszervező. Pánczél Szilamértól azt is megtudtuk, hogy az eddigi ásatások arra utalnak, hogy Mikházán egy igen gazdag közösség élt az ókorban, kemencék, kutak, jó minőségű kerámia, illetve egy tutajosegyesületre utaló felirat is találtatott már ezen a vidéken.

Ezek a lelőhelyek nagyon fontosak elsősorban a Várgesztes ezt ismerték a legkorábban Kru. a II.században.

A Mikházi ásatások során ottis sok értékes kincset találtak lándzsa hegyet sisakokat,ezek is fontosnak bizonyosultak de nem anyira mint a Várgesztesi és környékei.Mikházán van sok emlékmű a múzeumba kiállítva többek kozt Sóváradról és Vécséről.

Beküldve - -

Sarmizegetusa Regia
Sarmisegethusa (vagy Sarmisegethuza) egy dák erődítmény romjai Várhely közelében, Hunyad megyében, Erdélyben, a mai Romániában. Valószínűleg az i. e. 1. században építettékBurebista dák király uralkodása idején, aki egyesítette az addig különálló dák törzseket, s egy egységes országnak erős fővárost építtetett.

Costești-Cetățuie
Dáciai város volt.

Costești-Blidaru
Az egyik a 6 erőditmény közül Unesco örökségének része.

Sebeskápolna
Szászsebestől délre, a Sebes jobb partján fekvő település.

Története
Kápolna nevét 1386-ban említette először oklevél Capella néven.
Későbbi névváltozatai: 1760–1762 között Kapolna, 1808-ban Kápolna, 1888-ban Kápolna (Alsó-Kápolna, Kapellen, Capalna), 1913-ban Sebeskápolna.
A trianoni békeszerződés előtt Szeben vármegye Szászsebesi járásához tartozott.
1910-ben 822 lakosából 821 román volt. Ebből 820 görögkeleti ortodox volt.

Sarmizegetusa-Regia.docx

Beküldve - -

Verespatak (római neve Alburnus Maior) : fontos lelőhely mivel egy labirintusszerű alagútrendszer található itt amely egy bányászati bravúrnak tekinthető "korához" képest ( 2000 éves ), akkoriban mint fontos arany és ezüst bánya működött.

Porolissum : fontos kereskedelmi pont volt és a Dacia provincia legészakibb határtelepülése.

Torda ( Potaissa ) : itt állomásozott a markomann háborúk idején az V Macedonica légió amely számos leletet hagyott maga után és a sóbánya miatt is fontos helyszín.

Apulum ( Gyulafehérvár ) : Dacia provincia székhelye volt es egyben legjelentősebb politikai, gazdasági és kulturális központ. Itt állomásozott a XIII Gemina légió.

Mikháza : itt bukkantak elő a legfrissebb leletek ( erődítmény, temető, fürdő )

New-Microsoft-Office-Word-Document.docx

Beküldve - -

Ulpia Traianát a Kr.u. 98. és 117. között uralkodó Marcus Ulpius Traianus római császár alapította, miután legyőzte 107-ben a dákokat. A kutatók a római korból való tárgyakban gazdag római várost tártak fel Erdélyben, Hunyad-megyében, Várhely (Sarmizegetusa) közelében. Ez a tartományi főváros harminchektáros területet foglalt el és 25 ezer ember lakhatott itt. Nagyon szép hely volt, még a mai napig is látszik, hogy rómaiak által épített, valamint régen egy római tábornak adott helyet. Nagyon sok szép dolgot tartalmazott, mivel hatalmas fóruma, gladiátoriskolája, amfiteátruma volt, és számtalan szentélyt, templomot tartalmazott. A régészek sok tárgyat találtak már ezen a lelőhelyen, amelyek arra utalnak, hogy egy „gazdag és kozmopolita metropoliszról" van szó.

Gyaluban (Kolozs megye) a rómaiak castrumot építettek. Szintén egy lelőhelynek számít, ahol sok szép régi tárgyat találtak a régészek. A gyalui táborban egy lovas alakulat (ala Siliana) állomásozott, amelyet több megtalált tárgy, a veterán-telep emlékei is bizonyítanak. A rómaiak munkájának még mindig nyoma van, amely megfigyelhető az épületek alakjából, kövezetéből is, mint például: Gyalun az ispánság központjául szolgáló vár a római Napoca köveiből épült. Nagyon szép hely és nagyon sok történelmi kincseket rejtett, amelyet ma az Erdélyi Történeti Nemzeti Múzeumban őrzik Kolozsváron.

Napoca (Főtér, Kolozsvár, Kolozs megye): az ókorban a római birodalom része volt a város helyén álló Napoca, melyet Traianus császár alapított, majd 124-ben Hadrianus császár municípium rangra emelte. A 3. században Észak-Dacia székhelyévé vált, Marcus Aureliustól colonia rangot kapott, de 271-ben a rómaiak kiürítették. A Főtéren látható romok a Kolozsvár helyén álló Napoca város fórumának voltak részei. Kolozsvár a régészeknek valóságos kincses sziget, mivel nagyon sok tárgyat kaptak, valamint épületek maradványai is mai napig láthatóak. Az egykori római városközponti és déli részét tárták fel, mintegy 850 négyzetméternyi területen. A munkálatok során két római-kori oszlopfőt és egy hatméteres falat találtak. Jelenleg a maradványokat egy 82 négyzetméteres üvegtető védi, mely rálátást biztosít a megvilágított romokra. A legtöbb római kori tárgyat az Erdélyi Történeti Nemzeti Múzeumban őrzik Kolozsváron. Ez a lelőhely a legkedvesebb számomra az összes többinél hiszen, ha meglátogatjuk, a múzeumot itt szinte minden tárgyat megtalálunk, valamint „kincses Kolozsvár" egy gyönyörűséges város.

Porolissum egy ókori római város volt Dacia provincia területén, a stratégiai fontosságú Meszesi kapu közelében. Ma Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében, Zilahtól 8 km-re, keletre, Mojgrád és Zsákfalva között találhatók maradványai. Porolissum városa, mint katonai tábor Traianus dák háborúi ideje alatt a bennszülött dákok kereskedelme révén gyors növekedésnek indult és i. sz. 124-ben már a tartomány fővárosa lett Dacia Porolissensis néven. A régészek különböző kutatásokat végeztek ezen a helyen is. Nagyon szép kirándulásokat is lehet erre szervezni, ahol megfigyelhetjük a Porolissum romjait, a bejárati kaput,(a temetőt), a templomok, a szentélyek, az Amfiteátrumot stb. . Az ókor iránt érdeklődők számára Porolissumon a régészet kimeríthetetlen kincses barlang. Egy élmény lehet egy olyan szép tájon kutatásokat végezni.

Mikesszásza egy kis félreeső falucska Szeben megyében. Egy kis falucska és mégis felbecsülhetetlen történelmi értékeket tartalmaz, sok tárgyat itt kaptak meg, valamint egy római kori település maradványait is.

VII.-allando-proba.docx

Beküldve - -

Elsőkén Sarmizegetusat (latinul Ulpia Traiana) említjük, mint római lelőhelyet, mivel a rómaiak Dacia meghódítása után határában építették fel a tartományi fővárost, mely Traianus császár neve után az Ulpia Traiana nevet kapta. Itt helyezkednek el a rómaiak által a 2. században épített Ulpia Traiana Sarmizegetuza romjai,. Jól láthatók a fórum és az amfiteátrum romjai is.

A következő helység, melyet szintén fontosnak találtunk, az Apulum, a mai Gyulafehérvár területe. A római Dacia egyik legjelentősebb politikai, gazdasági és kulturális központja volt a 106 és 271 közt. Ez egykori dák település, mely Apulon közelében közvetlenül a római hóditást követően letelepedett XIII Gemina legio castruma körül a 2–3. században kettős civil település jött létre (Colonia Aurelia Apulensis és Municipium Septimium Apulense). A város közel két évszázadon át volt Dacia helytartójának székhelye, Dacia Apulensis katonai, gazdasági és kulturális központja.

Ezenkívül fontos lelőhely Napoca (a mai Kolozsvár), amely az ókorban a római birodalom része volt, melyet Traianus császár alapított, majd 124-ben Hadrianus császár municípium rangra emelte. A 3. században Észak-Dacia székhelyévé vált, Marcus Aureliustól colonia rangot kapott, de 271-ben a rómaiak kiürítették.
Negyedikként Potaissat említjük (ma Torda áll helyén), ahol a dák Dierna, majd a római Potaissa állott. Már a rómaiak is bányásztak itt sót. Az egykori Potaissaban tartózkodó V. makedón légió számára épített katonai erődítmény romjai ma is láthatóak.

Végül Mikeszászát találtuk az ötödik legfontosabb lelőhelynek, amelynek területén római kori település maradványait – többek között egy fogadalmi oltárt – tárták fel. Mindemellett több értékes maradványt is fölleltek e helyen, például kerámia tálakat, edényeket és római kori lámpát is.

Beküldve - -

A régészeti felfedezések közelebb hozzák a múltat a jelenhez. Ezért tartjuk fontosnak a római lelőhelyek megörzését és népszerűsitését.

A római kor emlékei kultúránk gyökereihez, egyes tárgyaink eredetéhez vezetnek vissza. A római leletek rámutatnak a hadsereg szervezetére, a kereskedelem hálózatára, a biráskodásra vagy külömböző erkölcsi magatartásformákra. A rómaiaknak nem vagyunk utódai csak anyagi, szellemi kulturájuk örökösei.

Ha a római lelőhelyek történetével és emlékeivel megismerkedünk közelebb kerülünk multunkhoz. A régészeti leletek által betekintést nyerhetünk a római ember életébe,megismerhetjük a katonák életmódját.

Elgondolkodhatunk azon hogy milyenek lehettek utjaink, ösvényeink, amikor római légiók és kereskedők vonultak azokon. Feltehetjük a kérdést, hogy miért használunk még mindig téglát épitkezéskor vagy római tálat főzéskor. Ezekre a kérdésekre és még sokmindenre választ kapunk, ha a római lelőhelyekre érdeklődéssel tekintünk és felismerjük eszmei értékét.

Beküldve - -

Az öt legfontosabb dáciai római lelőhely:
- Sarmizegetusa Ulpia Traiana
- Moesiába
- Aurelianus tartomány
- Apulum
- Napoca

Beküldve - -

Szerintem 5 legfontosabb daciai római lelőhely:

1.mikházi római castrum

2.erdőlibánfalvi római őrtorony

3.gyergyószárhegyi Lázár-kastély

4.zilahi-Porolissum

5. gőrgényszentimre

Ezeken a helyeken ma is nagyon sok régészeti kutatásokat végeznek. Szerintem nagyon fontos római lelőhelyeknek tarthatjuk.

Beküldve - -

Legfontosabb daciai római lelőhely:Apulum, Napoca,Speyer,Sarmisegetusa és Banita.Ezek az ásatások, melyeket ezeken a helyeken végeztek nagyon fontosak voltak, mert ezáltal az utókor betekintést nyer az akkori népek életébe, az építkezési stílusokba,az étkezési szokásba,a fegyverviseletbe, és nem utolsó sorban a kúltúrába.

Beküldve - -

Fontosabb római lelőhelyek listája:
A: Porolissum – fontos, mert Dácia Porolissensis fővárosa volt
B: Alburnus Maior – azért fontos, mert itt találhatóak halotti emléktárgyak, amelyek a második-harmadik századból maradtak meg, és tartalmaz két téglából készült sírt szarkofágokkal
C :Potaissa – fontos, mert a római foglalás alatt fontos vicus (helység) volt, meg aztán colonia
D: Drobeta – fontos, mert itt volt a Dunán átvezető híd
E: Apulum – fontos, mert még mai napig megtalálható a térképeken (Gyulafehérvár)

Beküldve - -

• Castrul roman de la Cigmau - Geoagiu jud. Hunedoara
Fontosnak tartjuk mivel az itt talált pénzérmékből a történészek megállapitották,hogy ez a castrum i.e100-250 között folyamatosan működött.
• Castrul roman - Bologa
Fontosnak tartjuk ezt a lelőhelyt, mivel ez a legrégebbi lelőhely Romániában, 106 óta létezik.
• Sarmisegetusa Ulpia Traiana
Fontosnak tartjuk mivel Sarmisegetusa Ulpia Traiana volt Dacia fővárosa.
• GERMISARA - Dambul romanilor - baile romane
Fontosnak tartjuk mivel ez a hely bizonyitja hogy a római katonák tényleg fürödtek és tényleg léteztek termál vizek , amelyeknek tulajdonuk a rómaiak voltak.
• Castrul roman Potaissa (Turda)
Fontosnak tartjuk mivel a legnagyobb légiós tábor ami a leghosszabb ideig működött Dacia területén.

lelohelyek.docx

Beküldve - -

   1.Mikházi lelőhely:számos lelet került a felszínre: használati tárgyak, romok, lakhelyek és fürdő is.
   2.Kolozs megyei lelőhely:minimum három régészeti lelőhelyet sikerült azonosítani, az egyiknél római kori kerámiák találhatóak, ugyanakkor sok középkori és kora újkori kerámia is előkerült,
   3.Bátaszék térségi lelőhely:A leletek közül a legkülönlegesebbnek egy eredetileg életnagyságúnál nagyobb bronzszoborhoz tartozó több ujjtöredék és egy római lábnyomot megőrző tégladarab számít.
   4.Várgesztes és környéke: egyik legkorábban megismert római kori emlékei közé tartozik az a két oltárkő, melyet a Székesfehérvári Múzeumban és a környei plébánián őriznek.
   5.Magyarfenyes bronzkori épületek maradványai és kerámiakészítmények kerültek elő a földből.

Beküldve - -

Véleményünk szerint,az alábbi felsorolt helyek birnak a legjelentősebb multbéli értékekkel:

1.Porolissum-i katonai táborok
Ezen katonai táboroknak fontos szerepük volt Dacia Provincia védelmében.A karonai táborok a Pomăt és a Citera dombokra épültek.Fontos lelőhelyek,mert sok régészeti tárgyat találtak,ami bizonyitékot nyújt a római katonák ittlétére.Itt állomásoztak a Cohors I. Ulpia Brittonum és a Cohors V.Lingonum.Sok turista látogatja ezeket a táborhelyeket napjainkban is.
Szerintünk, az egyik legfontosabb bizonyiték az az epigráfiai lelet,amely arra utal,hogy Kr.u.213-ban Caracalla római császár is meglátogatta a kaszárnyát.

2.Potaissa-Torda-i castrum
Az északi határvonal legfontosabb katonai tábora,amely 23,37 ha-on terült el.Bizonyiték van arra,hogy Marcus Aurelius császár uralkodása idején költözött idea az V.Macedonica légió,Kr.u. 168 körül.
Véleményünk szerint értékes táborhely,hiszen területén téglákat találtak,amelyen a következő irat olvasható:L(legio) V (quinta) M (macedonica) ANT (aniniana).A légió kb. Kr.u. 271-274 körül hagyta el a kaszárnyát.Napjainkban is rengeteg turista látogat el ide.

3.Sebesváraljai (Bologa) kaszárnya
Területe 3,24 ha volt,az észak-nyugat-i határ védelmében volt szerepe.Bizonyitékot találtak arra,hogy itt állomásozott a Cohors I. Ulpia Brittonum,amegy kb. Kr.u. 109-110 körül hagyta el a kaszárnyát.Rendkivul fontos laktanya volt,hiszen a bizonyitékok szerint a III. században itt álomasozott a Cohors II. Hispanorum és a Cohors I. Aelia Gesatorum.

4.Gyalú-i (Gilău) katonai tábor
Fontos stratégiai tábor volt,amely 25 km-re fekszik Napoca városától.
Úgy gondoljuk,hogy fontos régészeti lelőhely,hiszen katonai diplomákat találtak itt,szám szerint négyet.

5.Sóvárad-i castellum
A régészeti ásatások nyomán előkerült információk alapján a castellum négyzet alakú volt,tornyokkal.Oldalhosszúsága kb. 250 lépés vagy kevebb.Bizonyiték van arra,hogy itt állomásozott a Cohors I. Alpinorum.
Szerintünk rendkivül fontos megemlitenünk e táborhelyet,ugyanis ide köthető a szovátai legszemléletesebb római éremlelet,egy Verpasianus idejéből származó aureus.Az érmet valószinüleg Rómában adták ki 69-70 körül,súlya 6,69 g,átmérője 20,3 mm.Közelebbi helymeghatározás nélkül emlit a szakirodalom még Thassosi tetradrachmákat és Macedonia Prima érméket.
Napjainkban is található Sóváradon,a Lenke bolt közelében a régi kaszárnya romjaiból,ezt Várfoknak nevezik.

VII.LLAND-PRBA.docx

Beküldve - -

Az 5 legfontosabb daciai római lelőhely:

Elsősorban megemlítenénk a marosvécsi, mikházi, sóváradi táborokat, ezeket azért tartjuk fontosnak „különlegesnek", mert itt több mint 500 katona szolgált a célért a határ védelméért. Ezen települések szomszédságában vicusok jöttek létre ahol a katonák hozzátatozói voltak. Ezek mellé 5 őrtorony volt építve.

Homoródszentpál :A falu sóbányáit már a rómaiak is művelték, helyükön sós tavak maradtak. A falu északi részén az unitárius templomtól a Vár-patakáig terjedő részen római polgári település és katonai tábor volt.

Oltszem : ma már a kastélyt vásrfal veszi körül és annak a kertjében őrzik a védő katonai tabor alapjait.

Azért tarottuk ezeket fontosnak, mert úgy gondoljuk hogy azok az emberek akik azon a településen élnek igazán vigyáznak az római kori "kincseikre" és büszkék azokra.