Ruconium

Beküldve - -

Kedves Ariadném, 

Már alig vártam, hogy írhassak, sajnos a sok csata miatt, eddig nem adatott alkalmam. Nem régiben nyertük meg a csatát a Maris folyó partjánál, megvédtük Veceniumot. Nagyon nehéz csata volt, azt hittük, hogy mindannyian itt halunk meg, sok ember oda is veszett, de szerencsére én és huszonnyolc társam túléltük és sikeresen megvédtük a helyi lakosokat. A csata után mindannyian véresek, kimerültek és nagyon éhesek voltunk. A lakosok hatalmas vacsorát rendeztek nekünk, köszönetképpen. Hetek óta nem ettem ilyen sok és ilyen finom ételeket. A környékről még csak annyit mondanák el neked, hogy itt nagy jelentősége van a sónak.

A levelemet sajnos nem kíséri pénz, mert nem részesültem ilyen jutalomban, de nem is bánom, hisz tudom, hogy tiszta szívből és teljes erőből harcoltam a hazánkért és továbbra is a Birodalom hűséges harcosa maradok. A csata után a hadvezér megjutalmazott a corona civica-val, mert az egyik társam életét megmentettem úgy, hogy ellenfelét megöltem, majd a társam helyét tartottam a harcban, valamint az ellenfél felszerelését elvettem. Nagy örömmel töltött el, amikor ezzel a kitüntetéssel megjutalmaztak és ugyanakkor hatalmas motivációt is adott. Ezen kívül pár napja egy kémet is lelepleztünk, aki hosszú, több napos vallatás és kínzás után ma reggel elárulta, hogy éjszakai támadás készül ellenünk.

Nincs sok időnk hátra, de mindent megteszünk a túlélésünk érdekében. Egyvalami biztos, nem fogjuk feladni magunkat, inkább harcolunk az utolsó csepp vérünkig is, minthogy gyávák létére feladjuk magunkat és szégyent hozzunk a Birodalomra. Huszonkilencen vagyunk és a kém elmondása szerint az ellenfél legalább száz fős sereggel támad ránk éjjel. Egyik társunknak elküldtük segítségért, reméljük a felmentő sereg idejében ide fog érni. Kezdetben öt tábori orvosunk volt, de az utolsó csatát sajnos csak az egyik élte túl. Ő már ellátta a sérültek sebeit és mindannyian készen állunk erre a végzetes csatára.

Sajnos nem jók a kilátásaink, kevesen vagyunk, az ellenfél majdnem ötszörös túlerőben lesz, napok óta nem ettünk rendesen, mert az élelmünk nagyon fogytában van és ugyanakkor fáradtak is vagyunk. Az egyetlen esélyünk az, ha a segítség időben ideér. Mindent meg fogunk tenni a túlélésért és remélem, hogy holnap ismét levelet írhatok neked, amiben leírom, hogy időben megérkezett a felmentő sereg, és hogy túléltem a csatát. Minden eshetőségre fel vagyunk készülve, ha a segítség nem éri ide idejében, akkor búcsúzok tőled és a fiunktól.

Ahogy hallottam az otthoni kisfalunkban nincs semmilyen fertőző járvány, az élelemmel is nagyon jól álltok és a gazdasági helyzetek is megfelelőek. Ezen kívül úgy tudom, hogy a biztonsági helyzetek is tökéletesek, szóval remélem jól vagytok. Vigyázzatok egymásra és neveld úgy fiúnkat, Iuliust, hogy ha majd felnő belőle is erős és hazaszerető erős harcos legyen. Ha ezt nem élném túl, mesélj neki rólam, hadd tudja meg, miért és hogyan halt meg az apja. Nem gyáván bujkálva, hanem rómaihoz méltóan, véres csatában elesve.

Ha ezután nem kapsz több levelet tőlem, kérlek meséld el a szüleimnek is, hogy mi történt velem, és mondd meg nekik, hogy köszönöm, hogy felneveltek és őket is nagyon szeretem. Ha nektek bármi gondotok lenne, fordulj nyugodtan apámhoz, ő biztosan fog nektek segíteni.

Mindkettőtöket nagyon szeretlek, reménykedek abban, hogy ezt mégis túléljük és ismét láthatlak titeket. 

Szeretettel bátor harcosod, Marcus Furius.

A mi csapatunk szászrégeni diákokból áll, név szerint: Szabó Eszter (10.B.), Nagy Szabolcs(11.B.), Antal Szabolcs(11.B.).
Felkészítő tanár: Nagy F. Atilla.
"Senki se kezdheti újra az életét, de bárki változhat ma és létrehozhat egy új befejezést."

Hozzászólások

  • Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.

Hozzászólás

Vendég csütörtök, 21 június 2018