Nagy Konstantin Angyalai

Beküldve - -

Elsőkén Sarmizegetusat (latinul Ulpia Traiana) említjük, mint római lelőhelyet, mivel a rómaiak Dacia meghódítása után határában építették fel a tartományi fővárost, mely Traianus császár neve után az Ulpia Traiana nevet kapta. Itt helyezkednek el a rómaiak által a 2. században épített Ulpia Traiana Sarmizegetuza romjai,. Jól láthatók a fórum és az amfiteátrum romjai is.

A következő helység, melyet szintén fontosnak találtunk, az Apulum, a mai Gyulafehérvár területe. A római Dacia egyik legjelentősebb politikai, gazdasági és kulturális központja volt a 106 és 271 közt. Ez egykori dák település, mely Apulon közelében közvetlenül a római hóditást követően letelepedett XIII Gemina legio castruma körül a 2–3. században kettős civil település jött létre (Colonia Aurelia Apulensis és Municipium Septimium Apulense). A város közel két évszázadon át volt Dacia helytartójának székhelye, Dacia Apulensis katonai, gazdasági és kulturális központja.

Ezenkívül fontos lelőhely Napoca (a mai Kolozsvár), amely az ókorban a római birodalom része volt, melyet Traianus császár alapított, majd 124-ben Hadrianus császár municípium rangra emelte. A 3. században Észak-Dacia székhelyévé vált, Marcus Aureliustól colonia rangot kapott, de 271-ben a rómaiak kiürítették.
Negyedikként Potaissat említjük (ma Torda áll helyén), ahol a dák Dierna, majd a római Potaissa állott. Már a rómaiak is bányásztak itt sót. Az egykori Potaissaban tartózkodó V. makedón légió számára épített katonai erődítmény romjai ma is láthatóak.

Végül Mikeszászát találtuk az ötödik legfontosabb lelőhelynek, amelynek területén római kori település maradványait – többek között egy fogadalmi oltárt – tárták fel. Mindemellett több értékes maradványt is fölleltek e helyen, például kerámia tálakat, edényeket és római kori lámpát is.

Mi vagyunk a szovátai Domokos Kázmér Technológiai Líceum egyik csapata, Nagy Konstantin kis angyalai (Ábrahám Noémi Réka, Jakab Rozália és Károly Kincső). Csapatvezető tanárunk nem más, mint Nagy Sándor. Névadónk Nagy Konstantin császár , aki Kr.u. 324-től 331-ig uralkodott. Az uralkodása alatt kiadott milánói ediktum,mely elt0r0lte a kereszténység gyakorlásáért korábban kirótt büntetéseket. Sokan őt tartják az első keresztény császárnak, annak ellenére, hogy csak halálos ágyán vette fel a kereszténységet.
Nagy izgalommal várjuk a történelmi összecsapást, hogy felmérjük tudásunkat, erőnket és kitartásunkat. Harcra fel, mert mi harcolunk ha kell!

Hozzászólások

  • Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.

Hozzászólás

Vendég vasárnap, 18 november 2018